Piszkavas

2018.nov.10.
Írta: Lancelot0 Szólj hozzá!

A sütőtök

Az ősz beköszöntével Vas megyében megjelennek a sütőtökök is. Ezt a finomságot már az inka és a maja indiánok is ismerték, kiváló élettani hatásai mellett a kígyómarásra és a szeplők eltávolítására is fogyasztották. Magyarországon főleg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében termesztik.

Legismertebb formája a Nagydobosi, de újabban a körteformájú pézsmatök is egyre népszerűbb. Rengeteg jó tulajdonsággal rendelkezik. Többek között szebbé teszi a bőrünket, serkenti a máj működését, segíti az emésztési folyamatokat is.

Alacsony kalóriatartalma miatt fogyókúrázóknak is ideális étel. Sokféleképpen készíthető el: tálalhatjuk főzelékkén, vagy süthetünk belőle süteményt, de készíthető belőle lekvár illetve ivólé is. Sütve is nagyon finom!

Sütéshez először a magokat el kell távolítani, majd ezután kis szeletekre kell vágni, majd az így előkészített tököt, az előmelegített sütőben nagyjából másfél óráig sütjük. A sütőtök szezonja szeptembertől januárig tart.

Fotó: sutotok.com

Rozsdafoltok - Az SZTK, azaz a Megyei Rendelőintézet

Talán minden szombathelyi, vagy akár Vas megyei ismeri a híres Megyei Rendelőintézetet, az SZTK-t. Az épület a ’60-as évek szombathelyi fejlődésének egykor emblematikus képviselője volt. Itt sokáig fogászat, reumatológia, bőr- és nemi beteg-gondozó, de tüdőszűrő is működött.

Az épületből mára már szinte mindenki kiköltözött, az osztályok egy része a Vérellátó épületében talált otthonra, de például a fogászati és háziorvosi rendelők tervezett helyszínéből (a kórházzal szemközti „városi strand” helyén épült volna egy komplexum parkolókkal, körforgalommal) végül semmi sem lett – a pénzt másra költötték.

Az épületen jelenleg is kint lobog az „eladó” felirat, bár valószínűleg egy felújítás - az épület romossága és elhanyagolása miatt – sosem térülne meg; végül lebontás lehet a sorsa. De konkrét tervek híján még pár évig biztosan gyönyörködhetünk ebben a szocializmusból ránk maradt, romos és veszni hagyott épületben.

---

Ha tetszik, amit csinálunk, lájkold a Piszkavas Facebook oldalát, és iratkozz fel a Piszkavas Média Youtube csatornánkra is. Az eddig megjelent írásaink és videóink pedig egyszerűen visszakereshetőek a piszkavasmedia.blog.hu oldalon.

Mindenszentek, vagy halottak napja?

A mindenszentek napja eredetileg az üdvözült lelkek emléknapja. Sok másik ünnephez hasonlóan ez is pogány eredetű: a kelta népek számára ez a nap jelentette az újév, valamint a tél és a sötétség kezdetét. Úgy hitték, hogy az ünnep éjszakáján az előző évben meghalt emberek lelkei összezavarhatják az élők életét, mivel az év során elhunyt lelkek ezen az éjjelen vándorolnak át a holtak birodalmába. Az emberek a szellemeknek ételt és állatot áldoztak, hogy megkönnyítsék a vándorlásukat.
A keresztény közösségek erre a szokásra építve később maguk is elkezdtek ünnepet tartani az elhunyt valamennyi szent tiszteletére: a katolikus keresztények ünnepe 741-ben, III. Gergely pápa idején jelent meg először, és Jámbor Lajos frank császár 835-ben IV. Gergely pápa engedélyével már hivatalosan is megtartotta azt. Nálunk 2000-től pedig egyben munkaszüneti nap is .

A mindenszenteket sokan összetévesztik a halottak napjával, amit 998 óta tart meg az egyház a következő napon, november 2-án az elhunyt, de az üdvösséget még el nem nyert, a tisztítótűzben lévő hívekért. Ezt a napot Szent Odiló clunyi bencés apát vezette be, majd a XIV. század elejétől a katolikus egyház egésze átvette. Estéjét több helyen a halottak estéjének is nevezik, ilyenkor pedig akár 1-2 órán át szólnak a harangok a halottakért. Magyarországon a halottak napja fokozatosan vált a katolikus egyház ünnepnapjából az elhunytakról való megemlékezés napjává.

+1 a Halloween
Az ősi kelta hagyományokból kialakult ünnep Írországból ered, és elsősorban az angolszász vidékeken tartják meg; bár mára már az egész világon elterjedt a divatja. A többi országhoz hasonlóan nálunk is bulizós és játékos hangulatú szokásává vált, és főleg a gyermekek és egyetemisták körében népszerűek. Lényege, hogy mindenféle ijesztő, rémisztő jelmezekkel és szokásokkal űzzük el a rossz szellemeket magunk mellől. Jelképei szintén pogány eredetűek, ám például a tökfaragás Magyarországon is régi falusi hagyomány, már a Halloweentől függetlenül is létezett.

Fotó: Délmagyar

Becsületkassza

A becsületkassza eredetéről keveset tudunk. Őse nagy valószínűséggel a templomi adománygyűjtő doboz lehetett, hasonló Németországban és Angliában fordult elő és a 20. században terjedt el nagy számban, így hazánkban is.

A becsületkassza főleg a szolgáltatóiparban kedvelt. Az önkéntesség ellenére a bejövő összeg így sem kevesebb, mintha fix összeget kellene fizetni. Az utóbbi időben, Magyarországon főleg az úgynevezett lakáséttermek működnek így, de közelmúltban volt próbálkozás Vas megyében más, például sajtótermékekre is.

Kőszegen, és vonzáskörzetében nagy hagyománya van a becsületkasszának. A helyiek előszeretettel helyezik ki házuk, kapujuk elé az otthoni kiskertben megtermelt zöldséget, gyümölcsöt, virágot.

A határig nyúló kis falvakban gyakori elem, az utak mellett elhelyezett kis sámlik, asztalok, amiken a fent említett termékek mellett gyakran kaphatóak évszak függő finomságok is. Októberben az utak mentén megjelenik a tök, a gesztenye és kis üvegekben lekvár is megtalálható. Az így kapható áru friss és jóval olcsóbb, mint a boltban kapható, és még sorban állni sem kell hozzá.

Reméljük, hogy ez a különleges hagyomány még nagyon sokáig része lesz Kőszegnek és vidékének.

Óraátállítás

Hivatalosan vasárnap hajnalban, éjjel 3-kor 2-re kell „visszatekerni” az órát, akkor kezdődik ugyanis a téli időszámítás.

Az óraátállítás atyjának Benjamin Franklint, amerikai feltalálót és politikust tekintik. Ő volt az első, aki 1784-ben a Journal de Paris című lapban írt szatirikus esszében azt javasolta a franciáknak: kezdjék korábban a napjaikat, hogy spórolni tudjanak a gyertyával. Maga az óraátállítás először 1916-ban jelent meg az akkori Németországban és az Osztrák-Magyar Monarchiában, amit főként energiatakarékossági okokkal magyaráztak. A téli úgymond az „eredeti” időszámítás, ehhez képest eltolva vezették be a nyárit, így a világosság idejére helyezve át a tevékenységeket, hogy csökkentsék a mesterséges világítás költségeit. Még ugyanabban az évben „csatlakozott hozzájuk” a Brit Birodalom és Franciaország is. Ugyanakkor több országban - mivel semmi gyakorlati hasznát nem látták - hamar ki is kopott a furcsa szokás. Legközelebb csak az 1970-es években, a kőolajválság idején lett megint népszerű az állítgatás.

1998-ban aztán mind a nyári, mind a téli időszámítás összehangolták az Európai Unión belül.
Azóta számos mozgalom alakult világszerte, hogy bírálják az óraátállítást a kedvezőtlen élettani hatásai miatt. Többek között kiderült, hogy az új technológiáknak köszönhetően szinte semmi energia-megtakarítást nem lehet kimutatni, ellenben megzavarja az ember biológiai ritmusát. Sőt, elsőre furának tűnhet, de a környezetre is káros lehet, ugyanis a nyári időszámítás alatt a csúcsforgalom ideje egybeesik a legerősebb napsütés óráival, ami erősíti a környezetszennyezés hatását. A mezőgazdaságban dolgozók szintén ellenezték a nyári időszámítást, mert a változás zavart okoz az állatok biológiai ritmusában is.

A világban egyébként jelenleg Kanada, az Egyesült Államok - néhány tagállam kivételével -, valamint Mexikó, Jordánia, Új-Zéland, Libanon, Izrael és Kuba alkalmazza a nyári időszámítást. Viszont Marokkó kivételével ismeretlen Afrikában, valamint a Közel-Keletet leszámítva Ázsiában is.
Japánban az amerikai megszállók 1948-ban bevezették a nyári időszámítást, de a függetlenségét visszanyerő ország 1952-ben meg is szüntette. Kínában 1986-ban tettek kísérletet az óraátállításra, de mivel nem mutatták ki hasznosságát, így 1991 óta ismét csak egy időszámítás van az országban.
Oroszországban 2011-ben döntöttek úgy, hogy megvédik az oroszokat az óraátállítás káros hatásaitól, és a moszkvai idő szerint állandósították a nyári időszámítást; majd lakossági tiltakozások miatt áttértek a téli időszámításhoz.

Nálunk a döntés véglegesítéséhez az Európai Parlamentnek és a 28 ország kormányának közös nevezőre kell jutni. Az még nyitott kérdés, hogy a nyári vagy a téli időszámítás maradna meg, de korábbi felmérések szerint a nyári időszámítás megtartása szokott többséget kapni. A legfrissebb jogalkotási terv szerint 2021-ben kellene utoljára állítgatnunk, emiatt - jelenlegi tudásunk szerint - nem a most vasárnapi átállítás lesz az utolsó, amikor is „nyerünk egy órát”.

fotó: dimarea.hu

Simon-Júdás vásár Sárváron

Az év egyik leginkább várt utcai eseménye Sárváron a Simon-Júdás-napi vásár. Nemzetközileg sem túl gyakori, hogy egy kirakodóvásár több száz évet megéljen; pedig Sárváron már Zsigmond király (1368 – 1437) idején is volt keletje a sok sült finomságnak, amit rendszerint jóféle borokkal fogyasztottak.
Már 1405-ben is rendelettel szabályozták a vásár megrendezésének módját; persze akkoriban Sárvár még mezővárosi szerepet töltött be. Minden évben két jelentősebb kirakodóvásár volt a településen: az egyik Szent György napján, április 24-én, a másik pedig Simon-Júdás napján, október 28-án.

Egyébként a névválasztás nem véletlen, Simon-Júda hagyományos időjárási és gazdasági határnap. Amellett, hogy Simon-Júdás volt a juhok elszámoltatásának és a juhászok fogadásának napja, ettől a naptól fogva kell a hidegre számítani, és melegebben öltözködni.

„Megérkezett Simon-Júdás, jaj már néked pőre gatyás" (szólás)

Rozsdafoltok - Az oladi vasúti híd

Az egykor a Dunántúl nyugati részén, az Alpokaljában fekvő Szombathely – Pinkafő vasútvonalat 1888. végén nyitotta meg a Szombathely-Pinkafői HÉV társaság, majd a trianoni békeszerződéssel osztották ketté, az 1920-as években. Az 52,2 km hosszú vasútvonal a Kőszegi-hegység jelentős ipari- és bányavidékét kapcsolta be az országos vérkeringésbe. A II. világháború, pontosabban a vasfüggöny felhúzása után Magyarországon a MÁV 1960-ban a síneket is felszedve szüntette meg a vasútvonal hazai szakaszát. Az egykori vonalból így nálunk mára már csak ez a híd maradt meg, amit most gyalogos hídként használnak. A korábbi vasúti töltés a környékbeli építkezések miatt már alig fellelhető, maradékait a kutyasétáltatók vették birtokukba. Az így kialakult sétányon érzékelhető a gyalogosforgalom, azonban az itt-ott meglévő kisebb betonelemek, romok, valamint a világítás teljes hiánya miatt nem tartozik a biztonságos útvonalak közé. Bár a közelben általános iskola is működik, az erdős terület és a lakóteleptől való ideális távolság miatt sötétedés után nem tanácsos egyedül bóklászni a híd közelében.

Helyi legendák - A kőszegi sör

A sörkészítés az ősidőkbe nyúlik vissza. Már Babilonban is készítettek egyfajta kezdetleges italt, amit a sör ősének tekinthetünk. Ekkoriban még árpakenyér erjesztésével állították elő, amit nagyrészt datolyával ízesítettek. Az ókori és a középkori sörök még nagyban különböztek a ma ismert italtól, mert ekkoriban a komlót még nem ismerték. 
A mai sörfőzés a kolostorokból ered. Böjti időszakban előszeretettel fogyasztották, mivel ez még megengedett volt. Az előállítás technikáját itt fejlesztették tökélyre. 
A sör piaca az 1500-as évektől kezdett fellendülni. Eleinte serfőzdékben főzték, majd idővel ezek nagy sörgyárakká nőttek.

A legfontosabb alapanyagai a maláta, komló, élesztő és a víz. Sörnek nevezzük azt, amiben ez a négy hozzávaló megtalálható. Ezen felül létezik búzasör, kukoricasor, de a leginkább elterjedt fajta az árpamaláta és komló keverékéből készült. Különböző módokon lehet ízesíteni, a lehetőségek száma végtelen. Eme tulajdonságát használják ki a kisebb sörfőzdék, és ennek köszönhetően ma újra reneszánszukat élik a kézműves sörök. 
Magyarországon a nagy ismert márkák mellett rengetek kisebb üzem működik és működött a múltban. 
Kevesen tudják Kőszegről, de ez a történelmi kisváros, a múlt század elején sörfőzésben is élen járt. 
1894-ben megalakult a Kőszegi Polgári Sörfőzde Rt.

Ekkoriban jöttek létre a Kanizsai és a Soproni sörfőzdék is. A Kőszegi sört Szombathelyen is nagyon szerették. A legkelendőbb az első világháború előtti időszakban volt. A felvevőpiac nagy részét a háború után elvesztette, Kőszeg maga pedig pici volt ahhoz, hogy egymaga eltartsa ezt a legendás habzó italt, és gazdaságosan működhessen. Ettől kezdve a sörfőzés központja Sopron lett. Ezután a kőszegi üzem raktárként funkcionált tovább, míg a II. világháborúban az épület teljesen megsemmisült.

Ezzel a történet még nem ért véget, ugyanis 2016 óta újra kapható a Kőszegi sör.

Sosem halványuló emlékek - Az '56-os forradalom Szombathelyen

Az 1956-os forradalom és szabadságharc felemelő, és egyben keserű érzést is hordoz a magyarok szívében. Ez volt ugyanis Magyarország népének a sztálinista terror elleni forradalma, és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a XX. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseményévé nőtte ki magát. A budapesti diákoknak az egyetemekről kiinduló békés tüntetésével kezdődött október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával fejeződött be Csepelen november 11-én.
A két időpont között azonban – ha csak pár hétre is – megvalósult a szólás- és sajtószabadság, amelynek köszönhetően az ifjúság hangját sem lehetett többé elnyomni! Nemcsak a fővárosban, de Szombathelyen is sorra adták ki az ifjúsági- és diákszervezetek követeléseiket. Tették mindazért, mert hittek egy jobb oktatásban, egy jobb országban: a tudás hatalmában! Ezen követelésekből szemezgetünk:

A Dózsa utcai általános iskola követelései:

  1. Szombathely város pedagógus társadalma teljes mértékben és minden pontban szolidaritást vállal a szombathelyi üzemek dolgozóival, és amíg a munkások az üzemekben a munkát nem kezdik meg, a tanítás is szünetel.
  2. Azonnal meg kell szüntetni a tanulók túlterhelését. E célból azonnal meg kell szüntetni az orosz nyelvoktatást, fakultatívvá kell tenni úgy a közép, valamint az általános iskolákban. Ennek megfelelően az orosz tagozatú osztályok oroszjellegét meg kell szüntetni.
  3. A tanulók túlterhelésének érdekében a szaktárgyi, illetve tantárgyi munkaközösségnek azonnal jelöljék ki az elhagyandó és elhagyható anyagrészeket a tankönyvekben, s a város területén a nevelők a tananyag csökkentését illetően ennek alapján egységesen járjanak el. A tanuló az iskolában 5 tanítási óránál több időt ne töltsön naponként.
  4. Az iskolákban az úttörők és Disz szervezetek működését fel kell függeszteni mindaddig, amíg központilag és országosan az ifjúság szervezése a magyar élet sajátosságainak megfelelően megtörténik.
  5. Követeljük az állam és az egyházak közötti megegyezések felülvizsgálatát, mert úgy látjuk, hogy az általános iskolában járó irrealista vallású tanulók a többiekkel szemben kiváltságokat élveznek, ami antiszemitizmushoz vezet.
  6. A vallásoktatás teljesen fakultatív és önkéntes alapokra való helyezése mellett követeljük, hogy a vallásoktatásra való beiratkozás az iskolák igazgatóinak és nevelőtestületeinek teljes kikapcsolásával történjen. Őket ellenagitációra semmilyen formában felhasználni ne lehessen. A hittanórák ellenőrzésére sem a nevelőtestületi tagokat sem az igazgatóságot felhasználni ne lehessen.
    Követeljük Mindszenty József bíboros teljes rehabilitálását. A pedagógusok számára teljes vallás és meggyőződési szabadságot követelünk.
  7. Követeljük a pedagógusok számára a félárú jegy megadását.
  8. Követeljük a nevelőkről beszerzett összes káderanyag azonnali megsemmisítését, a személyzeti csoport megszüntetését.
  9. Követeljük az elmúlt 2 év folytán történt nyugdíjazások felülvizsgálását, amennyiben az felsőbb presszióra történt illető nyugdíjazott teljes rehabilitálását. Ez a rehabilitálás nem terjedhet ki az alkalmatlanság miatt nyugdíjazottakra.
    Követeljük új nyugdíjtörvény kidolgozását a szolgálati idő kidolgozásával.
  10. Követeljük, hogy illetékes szervek a napjainkban és a közeljövőben felszabaduló lakások alkalmával teljes mértékben elégítsék ki a Pedagógusok legszükségesebb lakásigényeit, a jogtalanul elfoglalt pedagógus szolgálati lakásokat a fennálló rendelkezések értelmében haladéktalanul ürítsék ki.
  11. Az iskolákban csak pedagógus képzettségű szakemberek végezhessenek ellenőrzéseket.
  12. Követeljük betegség esetén a 100 %-os táppénz kifizetését.
  13. Követeljük egypártrendszer megszüntetését.
  14. Követeljük október 23-ának nemzeti ünneppé való nyilvánítását
  15. Követeljük, hogy a szovjet csapatok kivonulása után felszabaduló oktatási intézményeket maradéktalanul általános iskolai célokra adják át.
    Ezek a volt jegyzőinternátus, a volt II. sz. polgári, a központi elemi, a volt zeneiskola, jelenlegi pártiskola és a Faludy gimnázium.
  16. Követeljük és javasoljuk a gyermekes anyák kivonását a termelő munkából, mert véleményünk szerint az ő feladatuk a gyermeknevelés.
    Követeljük a családi pótlék felemelését, az első gyermekre való kiterjesztését, a gyermektelenségi adó eltörlését.

Szombathely, 1956. október 29.

---

 

A Szombathelyi Mezőgazdasági Technikum tanulóinak követelései:

  1. Az oroszok halogatás nélküli azonnali hazavonulása és az általuk okozott súlyos károk megtérítése.
  2. A varsói szerződés teljes hatálytalanítása és az ország semlegességének törvénybeiktatása.
  3. Általános titkos, szabad választásokat még ebben az esztendőben.
  4. Az Úttörő utcai orosz iskolaépületnek és a Jegyzői Tanfolyam épületeinek részünkre való átadása, hogy biztosítva legyen az eredményes tanulás legelemibb feltétele.
  5. Az egész tanterv felülvizsgálata és demokratikussá, valamint nemzetivé tétele.
  6. Az egyetemi továbbtanulás és külföldi tanulmányi utak biztosítása.
  7. Új életrevaló demokratikus és magyar ifjúsági szervezet megalakítása.
  8. A Megyei Nemzeti Tanács haladéktalanul és minden rendelkezésre álló eszközzel kezdje meg az oroszok igazságnak megfelelő teljes felvilágosítását

Városunk munkásságával és ifjúságával azonosítjuk magunkat és követeléseink mellett velük együtt kitartunk!

Felhívjuk az ország összes szakközépiskoláját, tegye magáévá felhívásunkat! Addig nem vagyunk hajlandók az iskolai munkában részt venni, míg az oroszok el nem hagyták hazánk területét!

a Szombathelyi Mezőgazdasági Technikum Ifjúsági Tanácsa, 1956

---

A szombathelyi Nagy Lajos Gimnázium 12 pontja:

A gimnázium igazgatója is indíttatva érezze magát, hogy október 25-én, Vas megyében elítélja a „fasiszta provokátorokat”, igaz a fordulatot követően, október 28-án néhány kifejezés helyreigazítását kérte, de az alapgondolat maradt.

A tanulók viszont másként gondolkodtak. Követeléseket fogalmaztak.

Szombathelyi N. L. G. tanulói egyetértenek a Szombathelyi Járóműjavító vállalat dolgozóinak követeléseivel. Ezen túlmenőleg a követeléseink:

  1. önálló középiskolai ifjúsági szervezet létrehozása.
  2. Fakultatív nyelvoktatás az orosz nyelv kötelező tanításának eltörlésével.
  3. A tanulmányi túlterhelés megszüntetése, jó tankönyvek kiadásával.
  4. Kedvezményes külföldi tanulmányi utak lehetővé tétele tanárok és diákok számára.
  5. Az érettségi tantárgyak felülvizsgálása, az egyetemi felvételi vizsgák eltörlése és a szabad továbbtanulás lehetővé tétele.
  6. Személyi felülvizsgálást követelünk az igazgatóságban, illetőleg a tanári karban az ifjúság meghallgatásával.
  7. Megfelelő állami támogatást az iskolai gyakorlati oktatáshoz.
  8. Dr. Kecskés Tibor tanár ügyének felülvizsgálását.
  9. A Nemzeti Bizottságok személyi felülvizsgálását.
  10. A Varsói Szerződés hatálytalanítását Magyarország számára, és a szovjet csapatok kivonásának azonnali megkezdését.
  11. Magyarország Svájchoz hasonló semlegességét.
  12. A nemzeti szabadságharc győzelméért hősi halált halt mártírok temetésekor nyilvános felvonulással fejezzük ki részvételünket.

Felhívjuk a megye összes középiskoláinak ifjúságát, hogy csatlakozzon a Nagy Lajos Gimnázium 12 pontjában foglalt követelésekhez!

Nagy Lajos Gimnázium tanulói addig nem vesznek részt az előadásokon, amíg a szovjet csapatok meg nem kezdik kivonulásukat Vas megye területéről. A követelésekhez az intézet nevelőtestülete is csatlakozott.

Nagy Lajos Gimnázium Ifjúsági Tanácsa, Szombathely, 1956. október 29.

---

A Savária Gimnázium követelései:

A Nagy Lajos gimnázium felhívását és követeléseit magunkévá tesszük.

1.A Savária (alkotmány utcai gimnázium) tanulói szolidaritást vállalnak a munkások sztrájkjával, és addig nem vesznek részt az előadásokon, míg a  Szovjet csapatok nem vonultak ki Magyarország területéről

  1. Tájékoztassanak bennünket a helyi Nemzeti Bizottság rendelkezéseiről, terveiről tagjainak politikai múltjáról.
  2. A Kormány azonnal cserélje ki Magyarország jelenlegi EIVSZ képviselőjét aki a nép bizalmát nem élvezi.
  3. Ha a Kormány nem tud megegyezni a Szovjetunióval a csapatok kivonulásáról, forduljon azonnal az ENSZ-hez.

5.A Kormány küldjön ki egy külön bizottságot a háború utáni összes kereskedelmi szerződések felülvizsgálatára. A bizottság tegyen nyilvános részletesjelentést munkájáról.

  1. Egész állami apparátusunk irányító szerveit a legrövidebb időn belül tisztítsuk meg a régi rendszer kiszolgálóitól.
  2. Az összes külföldön élő magyar hadifoglyokat azonnal szállítsák haza.
  3. Mindszenty hercegprímást azonnal bocsássák szabadon, és helyezzék vissza
  4. Az eltörölt egyházi ünnepeket - a nemzeti ünnepek mellett - munkaszüneti napokká nyilvánítsák.
  5. Vezessék be az iskolákban a hit- és erkölcstan tanítását.
  6. Követelésünket tegyék nyilvánossá / A Kormány részéről választ várunk.

Szombathely, 1956. október hó 30-án.

Savária Gimnázium tanuló ifjúsága

---

A Gépipari Technikum Diáktanácsának követelése:

  1. A harcok azonnali beszüntetése, Szovjet csapatoknak azonnali kivonása az ország területéről.
  2. A volt Budapesti Sztálin szobor helyén legyen hősi emlékmű, a Szabadságért vérüket ontó hazafiak emlékére, és a teret nevezzék október 23-a térnek
  3. Követeljük, a bólogató, nem a nép érdekeit képviselő parlament azonnali feloszlatását és szabad választás útján történő megválasztását.
  4. Követeljük, hogy a Szovjet csapatok ne akadályozzák meg a nemzetközi vöröskereszt által nyújtott segítség beszállítását.
  5. A DISZ szervezettől elszakadunk és követeljük az új középiskolai szervezet létrehozását.
  6. Követeljük az orosz nyelv kötelező jellegének megszüntetését, egy kötelező, de szabadon választott nyelv bevezetését.
  7. Követeljük tankönyveink felülvizsgálását.
  8. Követeljük Lévay Gyula intézetünk volt tanárának felülvizsgálását.
  9. Változtassák meg az egyetemi felvételek eddigi rendszerét.
  10. Követeljük a kölcsönös külföldi látogatások biztosítását, és a kötelező szakmai gyakorlatok külföldön való elvégzésének lehetőségét.
  11. Követeljük a technikumi tanterv módosítását.
  12. Felhívjuk megyénk középiskoláit, hogy pontjainkhoz csatlakozzanak.

Tekintettel arra, hogy követeléseink csak úgy valósulhatnak meg, ha a Szovjet csapatokat kivonják  az ország területéről csatlakozunk más üzemek és iskolák felhívásához; mindaddig míg idegen csapatok tartózkodnak hazánk területén, nem látogatjuk az előadásokat. 

A fentiekben felsorolt pontokkal a pedagógusok, nevelőink teljesen egyetértenek.

Szombathely, 1956. október hó 30-án, Gépipari Technikum Diáktanácsa

Címkék: 1956, emlékek, piszkavas

Helyi legendák - A csapból is ásványvíz folyik

Napjainkban egyre inkább felértékelődik a friss ivóvíz, a munkából vagy iskolából hazaérve sokan örömmel nyitják meg a csapot egy pohár hideg vízért. De miért olyan jó az íze? Más régiókkal ellentétben a Szombathely környéki ivóvízbázis rendkívül tiszta, kezelésnek alig kell alávetni a városba szivattyúzása előtt.

A helyi ivóvíz története az 1800-as évek végén indult, mikor is Farkas Károly tervei alapján lefektették a város első 20 km-nyi vízvezetékét. A második világháború után, mikor az ország újjáépítése már nem emésztett fel annyi anyagi javat, új lendületet kapott a vízhálózat építése, 1962-től pedig az egész vasi hálózat is szépen, fokozatosan fejlődött. Napjainkban megközelítőleg 1800 km-nyi gerinchálózattal rendelkezik a megye.

A napi 14-15.000 m3-nyi ívóvíz a laboratóriumi vizsgálatot szerint valóban közel annyi ásványianyagot tartalmaz, mint a boltban kapható, palackos „társai”. Az alacsony nátriumtartalma miatt a magas vérnyomástól szenvedőkre kiváló élettani hatással bír, emellett nyomokban vas és mangán is megtalálható benne. A szombathelyi vizet egyébként a környéken számos kútból nyerik, és az M85-M86-os út közös szakasza mellett, a település nyugati oldalán érkezik a városba. A pénztárcánkat nézve egy liternyi H2O nagyjából 2-3 Ft-ba kerül a közhálózatból, míg ugyanez a boltban vásárolva minimum 50 Ft.

Az élethez nélkülözhetetlen vizet becsüljük meg, figyeljünk a környezetünkre, és óvjuk meg a környék tisztaságát, hogy utódaink is ugyanilyen biztonsággal fogyaszthassák.

Egészségére!

süti beállítások módosítása