Sok szombathelyi nem is tudja, hogy itt egykor vár állott; ráadásul egy olyan erődítmény, amely még a török kalandozások ellen is biztonságos menedéket nyújtott. Emlékét azonban mára már elmosta a történelem sodrása.

Maga a vár nem meglepő módon a római Savaria IV. században épült helytartói palotájából fejlődött ki. Először a Nyugat-Dunántúlt elfoglaló Frank Birodalom sabariai grófjai, majd a honfoglalás és a kereszténység átvétele után a magyar királyok szombathelyi várnagyai fejlesztették, és építették tovább. Valamikor a XII. század végén királyi adományból került a győri püspökök birtokába, akik az idő folyamán többször is korszerűsítették. Utolsó nagy átépítésére a XV. században került sor, ezt követően már csak a tűzfegyverek elleni hatékonyabb védekezés érdekében bővítették.

A vár két részből állt: a kerek alaprajzú belső várból, benne a palotával, amely a győri püspök itteni rezidenciája volt, és a külső várból, amely gazdasági célokat szolgált. Ez utóbbiban voltak a különféle raktárak, istállók, ólak, pincék, konyhakertek, de itt állt egyebek mellett az iskola is. Legjelentősebb épülete azonban a Szűz Mária-vártemplom volt, körülötte a temetővel. E templomban lelt otthonra 1578-ban a vasvári társaskáptalan testülete, amikor a török veszély miatt gazdag levéltárukkal együtt el kellett hagyniuk az eredeti megyeszékhelyt, Vasvárt.

A XVIII. századra a szombathelyi vár viszont már olyan rossz állapotba került, hogy az 1777-ben megalapított új szombathelyi egyházmegye első püspöke nemsokára a lebontása mellett döntött; építőanyagát ezért széthordták. Ennek nagyobb részét 1791-ben az új székesegyház alapjaiba építették be, az eredeti vár maradványai pedig lassan feledésbe merültek. A földig rombolt épület alapfalaira csak másfél évszázaddal később, 1938-ban bukkantak rá ismét.

A hajdan volt erősségre ma már mindössze egy utcanév (a Várköz), a püspöki palota „püspökvár” elnevezése és a Romkertben látható néhány falmaradvány emlékeztet.

fotó: varak.hu

--

Tetszik, amit csinálunk? Lájkolj, olvass, iratkozz fel!

� www.facebook.hu/Piszkavas
� piszkavasmedia.blog.hu
� youtube.com/channel/UC6b6xdrBCQ9duXz5cw5QyAg
✒️ piszkavasmedia@gmail.com

"Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek."

Mondta pontosan 50 éve Neil Armstrong, aki az Egyesült Államok űrprogramja, az Apollo-program keretében az Apollo–11 segítségével és társával Edwin Aldrinnal 1969-ben ezen a napon a Holdra lépett.

Az Apollo-11 az Apollo-program ötödik űrutazókkal végrehajtott repülése volt. Ez jelentette az első kísérletet a holdra szállásra, amely egyben az első sikeres holdra lépés is lett.
A sima leszállást követően Amstrong és Aldrin 2 és fél órás holdsétát is tett, amelyen több, mint 20 kg holdkőzet- és holdpormintát is begyűjtöttek. A séta azért nem lehetett hosszabb, mert a NASA szakembereinek akkor még fogalmuk sem volt, hogy a szkafanderek mennyi ideig tudnak ellenállni az extrém (éjszaka akár mínusz 180, nappal pedig 140 °C között ingadozó) hőmérsékletnek.
Az expedíció harmadik tagja egyébként Michael Collins volt, aki Hold körüli pályán keringett a parancsnoki űrhajóval.

A sikeres holdra szállás az emberiség legnagyszerűbb tudományos eredményei közé sorolt, máig ható teljesítmény, emellett a hidegháborús katonai szembenállás idején az egész emberiség eggyé válását elősegítő szimbolikus esemény is volt. Becslések szerint 500-600 millió ember nézte a tévé-képernyőkön keresztül élőben a holdra szállást; az arányosítás miatt érdemes megemlíteni, hogy a mostani 7,5 milliárd emberrel szemben akkoriban „csupán” 3,6 milliárdan laktak a Földön.

Az Apollo 11 pontos leszállási helyét a Hold térképek Statio Tranquillitatis, azaz „Nyugalom Bázis” néven jelölik. Ilyenformán egyedi módon a Holdon hátrahagyott tárgyak a felszíni képződményekre jellemző megjelölést kaptak, mintegy megőrizve a nagy tett emlékét.

Más égitestre azóta sem jutott el ember.

--

Tetszik, amit csinálunk? Lájkolj, olvass, iratkozz fel!

Új sorozatunkban Szombathely és Vas megye kulturális és társadalmi életének szereplőit fogjuk bemutatni, hogy megismerhessük azokat, akik köztünk tevékenykednek. Kezdjük is a sort valami ütőssel, Szombathely rockzenei világának egyik jól ismert bandájával, a Vadvágány zenekarral:

A Vadvágány 2013 óta működő szombathelyi rockbanda újszerű, lendületes és fiatalos stílussal, a dalokat dallamos zenei világ jellemezi, melyekben egyaránt szerepelnek pörgős, és mélyebb hangvételű dalok. A kizárólag magyar szövegű dalaik célja, hogy érthetővé és élvezhetővé tegyék bármely korosztály számára azt az életérzést, amit a zenélésben élnek meg.

https://www.facebook.com/vadvagany/videos/1232195913558914/

Első látványos megmutatkozásukra nem kellett sokat várni, hiszen az alapítás után egy évvel megnyerték az országos Pulzus tehetségkutatót, aminek jutalmául egy a Kárpát-medencét bejáró turnéba kezdtek a Zorall zenekarral. Ennek köszönhetően a rajongótáboruk dinamikus növekedésnek indult, a zenekar pedig állandó jelenlevője lett a megye zenei életének, többek között hagyományosan minden évben ők és testvérzenekaruk, a RedRockets búcsúztatják az óévet a Végállomás klubban.

Az eltelt hat évben kiadtak két EP lemezt, több profi klipet is forgattak, és olyan zenekarok előtt játszottak, mint a Pokolgép, Kalapács vagy a Sing-Sing.

Dalaik mind megtalálhatók youtube csatornájukon, de a helyiek gyakran találkozhatnak velük, például az idei Savaria Karneválon is.

Kívánunk nekik további sikereket!

--

Tetszik, amit csinálunk? Lájkolj, olvass, iratkozz fel!

� www.facebook.hu/Piszkavas
� piszkavasmedia.blog.hu
� youtube.com/channel/UC6b6xdrBCQ9duXz5cw5QyAg
✒️ piszkavasmedia@gmail.com

A vízre még manapság is sokan úgy tekintenek, hogy színtelen és szagtalan. Pedig ez koránt sincs így!

Azt már általánosban megtanultuk, hogy a kémiailag tiszta víz (H2O) összetevői a hidrogén és az oxigén elemek. Ebben a tiszta állapotában a víznek valóban semmilyen íze nem lenne. A természetben azonban számtalan szerves és szervetlen anyaggal érintkezik, melyek folytán egyedi ízt kap: ez lehet édes, lágy és bársonyos, de akár fémes és sós is.

Az ízbeli eltérést pedig sok minden befolyásolja:

- A geológiai ujjlenyomat
Attól függően, hogy a víz milyen földrétegeken halad át, változó mennyiségben tartalmazhat nátriumot, káliumot, kalciumot, vasat, mangánt, rezet, cinket, hidrokarbonátot, kloridot és szulfátot, valamint nitrátot, foszfátot, fluoridot és szilikátot is. Nem semmi, igaz?

- A víz keménysége
És itt most nem a kalciumra gondolunk; a víz ízével kapcsolatban ennél sokkal fontosabb a magnézium mennyisége, hiszen ez "íz-katalizátorként" is működik.

- Ízrontó
A víz ízét javíthatják a helyi adottságok, de néhány esetben a nem kívánatos anyagok nagy mértékben ronthatják is azt. A legismertebb ízrontó anyag a klór, amit a vízkezelési folyamata során fertőtlenítőszerként használnak. Jellegzetes szaga és íze kellemetlen lehet az ízlelőbimbók számára. A vízminőséget ( és -ízt) ezenkívül a nitrogén és a foszfor, valamint a baktériumok és egyéb kórokozók is befolyásolhatják.

A Kaliforniai Műszaki Egyetem 2017-ben végzett egy kísérletet, hogy megállapítsa, pontosan milyen ízét érezzük a víznek. Eredményeik szerint a víz íze leginkább a savanyúhoz hasonlítható, mégsem teljesen sorolható ebbe a kategóriába. Olyannyira nem, hogy a kutatók szerint egy önálló ízt kellene képviselnie, és külön kellene választani az öt közismert alapíztől (édes, sós, savanyú, keserű, umami).

fotó: mdlinx.com

--

Tetszik, amit csinálunk? Lájkolj, olvass, iratkozz fel!

� www.facebook.hu/Piszkavas
� piszkavasmedia.blog.hu
� youtube.com/channel/UC6b6xdrBCQ9duXz5cw5QyAg
✒️ piszkavasmedia@gmail.com