Mindenszentek, vagy halottak napja?

A mindenszentek napja eredetileg az üdvözült lelkek emléknapja. Sok másik ünnephez hasonlóan ez is pogány eredetű: a kelta népek számára ez a nap jelentette az újév, valamint a tél és a sötétség kezdetét. Úgy hitték, hogy az ünnep éjszakáján az előző évben meghalt emberek lelkei összezavarhatják az élők életét, mivel az év során elhunyt lelkek ezen az éjjelen vándorolnak át a holtak birodalmába. Az emberek a szellemeknek ételt és állatot áldoztak, hogy megkönnyítsék a vándorlásukat.
A keresztény közösségek erre a szokásra építve később maguk is elkezdtek ünnepet tartani az elhunyt valamennyi szent tiszteletére: a katolikus keresztények ünnepe 741-ben, III. Gergely pápa idején jelent meg először, és Jámbor Lajos frank császár 835-ben IV. Gergely pápa engedélyével már hivatalosan is megtartotta azt. Nálunk 2000-től pedig egyben munkaszüneti nap is .

A mindenszenteket sokan összetévesztik a halottak napjával, amit 998 óta tart meg az egyház a következő napon, november 2-án az elhunyt, de az üdvösséget még el nem nyert, a tisztítótűzben lévő hívekért. Ezt a napot Szent Odiló clunyi bencés apát vezette be, majd a XIV. század elejétől a katolikus egyház egésze átvette. Estéjét több helyen a halottak estéjének is nevezik, ilyenkor pedig akár 1-2 órán át szólnak a harangok a halottakért. Magyarországon a halottak napja fokozatosan vált a katolikus egyház ünnepnapjából az elhunytakról való megemlékezés napjává.

+1 a Halloween
Az ősi kelta hagyományokból kialakult ünnep Írországból ered, és elsősorban az angolszász vidékeken tartják meg; bár mára már az egész világon elterjedt a divatja. A többi országhoz hasonlóan nálunk is bulizós és játékos hangulatú szokásává vált, és főleg a gyermekek és egyetemisták körében népszerűek. Lényege, hogy mindenféle ijesztő, rémisztő jelmezekkel és szokásokkal űzzük el a rossz szellemeket magunk mellől. Jelképei szintén pogány eredetűek, ám például a tökfaragás Magyarországon is régi falusi hagyomány, már a Halloweentől függetlenül is létezett.

Fotó: Délmagyar