Piszkavas

2019.ápr.25.
Írta: Lancelot0 Szólj hozzá!

Kis színes: Az Oladi lakótelep temploma

Szombathely egyik újabb temploma az Olad lakótelepen található Batthyány-Strattmann László emléktemplom, ami a Fatimai Szűz Mária Szeplőtelen Szíve tiszteletére épült. Felszentelésére 2002-ben került sor, és azóta is jelentős közösségkovácsoló erővel bír.

Olad faluban egyébként 1796-ban épült meg a régi falusi templomépület, de 1980-as évekre a közösség méretéhez képest már nagyon kicsinek bizonyult: a rendszerváltás körüli években például rendszeresen ki kellett hangosítani a szentmiséket az előtte elterülő parkban álló híveknek. Később a "becsatlakozó" Oladi lakótelep híveivel együtt már végképp pici volt az épület, emiatt sokáig az Oladi Művelődési Központ színháztermét vették igénybe az istentiszteletekhez.

A város 1999-ben adományozta az Aranypatak Étterem melletti területet az egyháznak, ahol aztán felépülhetett a kb. 1500 személy befogadására alkalmas új templom.

A torony amúgy 45 méter magasra nyúlik. 

---

Tetszik, amit csinálunk? Lájkolj, olvass, iratkozz fel!

facebook.com/piszkavas
piszkavasmedia.blog.hu
youtube.com/channel/UC6b6xdrBCQ9duXz5cw5QyAg
piszkavasmedia@gmail.com

Címkék: templom, olad, oladi

Kis színes: Virágzik a japán cseresznye a szombathelyi MMIK előtt

Gyönyörű látványban lehet része mindazoknak, akik a napokban az MMIK előtti sétányon járnak; most virágzik a japán cseresznyefa, a „Prunus serrulata Kansan".
A japáncseresznye a közönséges cseresznyéhez hasonló igényű, levele is nagyon hasonló ahhoz. A fák széles koronájúak, és 8-10 méterre is megnőnek.
Amíg a közönséges cseresznye levelei a végükön egyenletesen hegyesednek, szélük szabálytalanul durván fogazott, a japáncseresznye levele a végén hirtelen elkeskenyedik, majd hosszú hegyben végződik, a levél széle egyenletesen, aprón fogazott, a fogak előre állnak és finom szálkaszerű hegyben végződnek.
A fajták szín- és alakgazdagsága rendkívül nagy, a hófehértől a sárgászöldön keresztül a sötét rózsaszínig terjedő szimpla vagy rózsaszín virágokkal. Bár ősszel lombjuk elszíneződésre hajlamos, most igazán elemében van a szombathelyi sétányon!
Egyébként Japán legnagyobb cseresznyevirág-néző helye a Mjógi-hegy lábánál levő Szakura no Szato ("Cseresznyefalva"), ahol több mint ötezer cseresznyefa található.
---
Tetszik, amit csinálunk? Lájkolj, olvass, iratkozz fel!
facebook.com/piszkavas
piszkavasmedia.blog.hu
youtube.com/channel/UC6b6xdrBCQ9duXz5cw5QyAg
piszkavasmedia@gmail.com

Kis színes: Hamarosan újabb parkolóhelyek készülnek el Szombathelyen

Ahogy az egész városban, úgy a Váci u. környékén is tetőzik a parkolóéhség - de már csak rövid ideig, ugyanis a Bem József utcában 74 autó befogadására lesz alkalmas az új parkoló.

A korábbi terheléses tapasztalatok miatt a beállók aszfalt helyett térköveket kapnak, de körítés is jár a területhez: 4 padot, 20 cserjét és 15 fát is telepítenek Dr. László Győző körzetében. 

Ugyan a határidő augusztus 20., de addig biztosan nem kell várni a helyek elfoglalásár!
A beruházás egyébként 68 millió forintból valósult meg, ami remekül illeszkedik a közgyűlésen az ellenzék által átvitt útfelújítási tervhez.
Aki nem emlékezne: plusz 500 millió forintot szavazott meg az Éljen Szombathely Egyesület a város útjainak felújítására, bővítésére.

---

Tetszik, amit csinálunk? Lájkolj, olvass, iratkozz fel!

facebook.com/piszkavas
piszkavasmedia.blog.hu
youtube.com/channel/UC6b6xdrBCQ9duXz5cw5QyAg
piszkavasmedia@gmail.com

De miért a nyúl hozza a tojást? Elmondjuk!

A keresztény ünnepekhez mindig is hozzátartozott a jelképek használata. Maga a tojás is egy ősi, mondhatni pogány szimbólum. Már a görög-római mitológia is említést tesz róla, miszerint a tojásból istenek születnek. Később a finnek nemzeti eposza, a Kalevala is azt mondta, hogy egy tojásból lett az egész világ.

 

Ez így oké, de miért éppen a nyuszi hozza? A legtöbb forrás szerint a húsvéti nyuszi efféle „tudománya” egy véletlen félreértés következtében indult el világhódító útjára. Anno Németországban már régóta gyöngytyúkkal és annak tojásával ajándékozták meg egymást az emberek húsvétkor. Sok csokoládé csomagolásán egyébként mai napig is csibék vannak. A gyöngytyúk német neve Haselhuhn, rövidebben Hasel; és ezt a szót érthették félre, mégpedig a nyulat jelentő Hase szóval keverve.

 

A tojások fészekben ábrázolására is van magyarázat: a nyugati kultúrákban ábrázolt nyúl általában a Lepus fajhoz tartozik, amely abban különbözik más nyúlfajoktól, hogy nem üregben él, hanem fészket rak. Utódai nyitott szemmel születnek, teste nagyobb és a füle is hosszabb. Ideálisan ábrázolható cuki állatka!

Így lett tehát a gyöngytyúkból nyúl, s ezért hozza a húsvéti tojást a nyuszi.

 

Apró érdekesség, hogy Franciaországban és Belgiumban a népszokás szerint a tojásokat nem a húsvéti nyúl hozza, hanem a húsvéti harangok pottyantják le őket.

 

fotó: Joskar-Ola Alapítvány

 

---

 

Tetszik, amit csinálunk? Lájkolj, olvass, iratkozz fel!

 

facebook.com/piszkavas

piszkavasmedia.blog.hu

youtube.com/channel/UC6b6xdrBCQ9duXz5cw5QyAg

piszkavasmedia@gmail.com

Rozsdafoltok: A 11-es Huszár úti laktanya (újratöltve, videóval)

A Szombathely egyik legforgalmasabb útja mellett található, egykori katonai épületnek eseményekben gazdag múltban volt része. Történetének kezdete az Osztrák-Magyar Monarchia korába nyúlik vissza. Az 1800-as évek végén, a környéken állomásozó császári csapatoknak már nem sikerült megfelelő mennyiségű és minőségű szállást biztosítani, így hadsereg döntéshozói egy vadonatúj épületegyüttes felhúzásába vágtak.
Akkoriban persze elég fontos volt, hogy minél praktikusabb elhelyezésűek, és a katonai hierarchiát tükröző, különálló épületek álljanak a hadsereg rendelkezésére. Ez a magyarázata, miért terül el ekkora területen a komplexum.
Első „lakója” a 11-es huszárezred volt (innen az út elnevezése is); majd a II. Miklós orosz cárról elnevezett ulánus ezred, aztán a Vörös Őrség, a világháborúk között pedig a Magyar Honvédség egységei használták. A II. világháború végén a nyilasok költöztek be, emiatt pedig stratégia célpontnak számított a nyugati bombázók számára. Nem mellesleg egy igen fontos vasútvonal is húzódott a környéken.
A háború után, sok mással egyetemben a szovjetek az épületegyüttest saját tulajdonuknak tekintették, így ők lettek az új gazdák. Sajnos a karbantartás csupán a legszükségesebb teendőkre terjedt ki, így amikor a rendszerváltás után a laktanya a város tulajdonába került, az igen rossz állapotban volt. Ez a mai napig is kihat az esetleges hasznosítására.
Az akkor még egységes területet aztán elkezdték felosztani, és megpróbálták felhasználni különböző projektekre. Így többek között civil felsőoktatási célok is megvalósultak, némely részét pedig lakótömbnek újították fel. Azóta több kisebb próbálkozás és ötlet is született, mi legyen a terület sorsa. Az udvara újabban számos rendezvénynek ad helyet, például itt alakítanak ki tábort a raliautók számára is. Nemrég közlekedési csomópont építéséről is írt a média, azonban hiába van szó értékes területről, a renovációra jelenleg messze nincs meg a megfelelő mennyiségű pénz. Így a megmaradt szárnyak – legalábbis egyelőre - továbbra is pusztulásra vannak ítélve.
---
Tetszik, amit csinálunk? Lájkolj, olvass, iratkozz fel!

A közlekedési lámpák

A Szombathelyi Közlekedők - Szoköz oldalán találtuk azt a számunkra is sokszor bosszantó jelenségről szóló videót, amikor is a közlekedési lámpák rossz programozása csak tovább tetézi a forgalmi dugók által gerjesztett stresszt.

De miért is van szükségünk a lámpákra?

Az első közlekedési lámpát 1868-ban helyezték forgalomba Londonban. Feltalálója John Peake Knight, nottinghami vasútmérnök volt; a jelzőberendezés akkor még sokkal jobban hasonlított a vasúti közlekedésben alkalmazott szemaforhoz. A jelzést úgy szabályozták, hogy eltakarták az éppen nem szükséges színt adó rész, működtetését a forgalmi kereszteződésben szolgáló rendőr biztosította. Egyébként az akkor még gázüzemű lámpa alig egy év használat után felrobbant, és a szolgálatban lévő rendőr is életét vesztette a balesetben.

A modern elektromos közlekedési lámpák már amerikai találmányok voltak. Akkor még nem használták a sárgát: a lámpa két színe – a piros és a zöld – mellett egy berregő berendezés keltette hangjelzés szolgálta a figyelemfelhívást a szín és egyúttal a forgalmi rend változására.

Az első összekapcsolt közlekedésilámpa-hálózatot 1917-ben az amerikai Salt Lake Cityben építették ki; ez 6 részegységből állt, és szintén ember irányította. Itt gondoltak először a „zöld hullámra” is, ami azt jelenti, hogy a kezdeti zöld jelzés után a többi lámpa olyan ütemben kapcsol át a szabad jelzésre, hogy az autósnak ne kelljen lefékeznie, megállnia.

És nálunk mi volt a helyzet?

Magyarországon az első berendezést Budapesten a Nagykörút és a Rákóczi út kereszteződésénél állították fel, a Corvin Áruház mellett 1926-ban; a '40-es évek elején pedig már 40 csomópontban irányították a közlekedést lámpákkal. A vidék kicsit később került sorra, 1959-ben Miskolcon készítették el az első vidéki jelzőlámpás irányítást.

Nem csak egyfajta létezik

A különböző régiókban a közlekedési lámpák működése is eltérő lehet. Például Kanadában létezik egyfényű, villogó zöld lámpa, mely jelzi az autóval közlekedőknek, hogy elsőbbségük van balra kanyarodáskor a szembejövő haladókkal szemben. De Ausztriában is megvillogtatják a zöld fényt, a sárgára váltás előtt jelez a sofőröknek a készülő forgalmi rend változásról.

Sőt, van, ahol a piros jelzés ellenére, kellő körültekintés mellett a jobbra kanyarodás megengedett. Ilyent viszont itthon, Magyarországon sose tegyünk!

fotó: járókelő.hu

---

Tetszik, amit csinálunk? Lájkolj, olvass, iratkozz fel!

facebook.com/piszkavas
piszkavasmedia.blog.hu
youtube.com/channel/UC6b6xdrBCQ9duXz5cw5QyAg
piszkavasmedia@gmail.com

A közvélemény-kutatásról

Ahogy közelednek az Európai Parlamenti, majd az önkormányzati választások, egyre több helyen fogják a pártok (és választók) figyelni a közvélemény-kutatási eredményeket. Például a Fidesz nagyarányú támogatását látva sokakban felmerül, hogy "de hát ezek mennyire valósak?", illetve hogy "engem senki sem kérdezett!".

Lássuk hát, hogy zajlik egy ilyen felmérés, és vajon mennyire pontosak.

Ezek a közvélemény-kutatások mind mintavételezéseken alapulnak; ezek lehetnek telefonos, vagy akár online alapúak is, a személyes megkeresés manapság már elég ritka. Ez azért van, mert mindenkire kiterjedő teljes körű vizsgálat egyszerűen nem lehetséges: ésszerűtlenül sokáig tartana, értelmetlenül sok erőforrást igényelne és megfizethetetlenül drága is lenne. Ezért muszáj, hogy kiválasszunk olyanokat, akiket megszólítunk. De hogyan?

Az az alapelv, hogy a populáció minden elemének, minden egyes tagjának egyenlő eséllyel kell rendelkeznie arra, hogy a mintába kerüljön, és ennek a mintának pontosan kell tükröznie az "alapsokaságnak" a vizsgált szempontok szerinti jellemzőit, összetételét, variabilitását. Vagyis minden életkorú, élethelyzetű embert bele kell venni a mintába.
Persze fontos, hogy a minta mindig csak az adott sokaságra vonatkoztatva nyújt valós információkat. Ha például egy városban a szülőket vezetékes telefonon kérdezzük meg az iskolával való elégedettségükről, adataink csak a vezetékes telefonnal rendelkező háztartásokra fog vonatkozni; nem pedig az összes szülőre.

Politikai mintavételezésre amúgy 1000 vagy 2000 főt szoktak megkérdezni, az eredmények pedig 2-3 százalékpontos hibahatárral kezelendőek. Ez azt jelenti, hogy a kutatás révén nyert adatok a teljes mintára vonatkoztatva legfeljebb ennyivel térnek el attól az eredménytől, amit akkor kapnánk, ha a kutatás során a populáció minden egyes tagját megvizsgálnánk.

Összefoglalva, a tapasztalatok szerint ezek a kutatások elég pontosak, de legalábbis a tendenciákat remekül képesek megmutatni. És attól még, hogy valakit sosem kérdeznek meg, biztosak lehetünk abban, hogy nagyon hasonló korú és életkörülményű egyének már meg lettek szólítva a kutatás témájában.

fotó: Idea Intézet

---

Tetszik, amit csinálunk? Lájkolj, olvass, iratkozz fel!

facebook.com/piszkavas
piszkavasmedia.blog.hu
youtube.com/channel/UC6b6xdrBCQ9duXz5cw5QyAg
piszkavasmedia@gmail.com

PÓTNemzethy piknik Szombathelyen

Kellemes városi pikniket hozott össze Viszlay Zoltán Fülöpné Pavelkovits Petra Lívia múlt szombaton a megyeszékhelyen, ahol a MKKP Vas megye helyi passzivistái és a Momentum Szombathely szimpatizánsai is együtt sütögették a sütnivalójukat! A négyszínfestés mellett méhecskementő növényeket is ültettek, de a labdázás, tollasozás sem maradt el!

Mi pedig ott jártunk, és jól megörökítettük a sorosbérenckedést! :)
---
Tetszik, amit csinálunk? Lájkolj, olvass, iratkozz fel!
� facebook.com/piszkavas
� piszkavasmedia.blog.hu
� youtube.com/channel/UC6b6xdrBCQ9duXz5cw5QyAg
✒️ piszkavasmedia@gmail.com

Rozsdafoltok: A megnemépült déli út

Már 2010-ben is úgy nyilatkozott a városvezetés, hogy a Körmendi út – Szent Gellért út találkozásánál (Aldi, és a bezárt Zone Bevásárlópark) a körforgalomból nyílt út tovább fog épülni, és egészen a Jáki útig is eljuthatunk rajta.
Akkor Kutnyánszky László főépítésztől azt tudhattuk meg, hogy ez az út a szeméttelep északi és déli része között vezet majd el, és a Jáki út - Ferenczy út kereszteződésébe meg becsatlakozni.
Magyarán: ha dél, azaz Körmend felől érkezünk a városba, és a nyugati városrészbe tartunk (esetleg az északiba), akkor nem kell elmennünk a Savaria Plázához, és beállni a hosszú sorba a dugó miatt, hanem már az Aldinál balra fordulva, és a Jáki útra kihajtva kikerülhetnénk az egész torlódást.
Egyelőre azonban – mint a város oly’ sok részén – itt sem történik semmi érdemleges.
De hol is menne pontosan ez az út? Mutatjuk!
---
Tetszik, amit csinálunk? Lájkolj, olvass, iratkozz fel!
facebook.com/piszkavas
piszkavasmedia.blog.hu
youtube.com/channel/UC6b6xdrBCQ9duXz5cw5QyAg
✒️ piszkavasmedia@gmail.com

Szombathely Hódító Hódjai

Azok akik többet járnak a szombathelyi Perint patak mentén, már észrevehették, valami gallykupac áll a vízben az Óperint utcai híd északi felén. Első ránézésre csak egy szeméttorlasznak tűnhet, azonban ez nem más, mint az itt élő hódpár sokadik próbálkozása a lakásépítésre az emelkedő ingatlanárak ellenére. Kik ők és hogyan kerültek ide?

Az eurázsiai , vagy európai, más néven a közönséges hód (Castor fiber) Eurázsia legnagyobb rágcsálófaja. Az ember után ez az állat képes a legnagyobb mértékben átalakítani a környezetét. Kiterjedt gátrendszereivel óriási ártereket képes létrehozni. Állománya a 19. században jelentősen megfogyatkozott egész Európában a vadászat és élőhelyeiknek megfogyatkozása miatt. A magyarországi hódállományt az évszázad közepére teljesen kiirtották. Visszatelepítésüket csupán az 1990-es években kezdte meg Magyarország, Ausztriával közös programban. Ennek eredményeként az ország területén ma már több mint 1000 hód él. Sikeres visszatelepítésüknek azonban nem mindenki örül, hiszen az általuk okozott károk is szaporodni kezdtek.

Szombathelyen pár éve észleltek először hódot a Csónakázó tó partján és az Arany patak mentén megrágott növényzet nyomán. 2018 őszén jelentek meg a Perint régi nyomda épület mögötti szakaszán a jellegzetes, kifaragott ceruzákra emlékeztető fűzfacsonkok, majd a készülő gát. Ezt azonban emberi erővel elbontották, feltehetően az illetékesek egyszerű uszadéktorlasznak nézték és a gát elemeit a partfalra szórták. A rágcsálók második próbálkozását egy ősz végi áradás söpörte el. A tél folyamán nem mutattak aktivitást, viszont idén kora tavasszal ismét megkezdték a munkát ugyanott. A gát épül, a patakparti bokrokat, fűzfákat az egyetem magasságáig teljesen leirtották. Kérdés, hogy az újabb építkezési hullám meddig tarthat.

A hód Magyarországon 1988 óta szigorúan védett állat, eszmei értéke 50 ezer forint!

--

Tetszik, amit csinálunk? Lájkolj, olvass, iratkozz fel!

 facebook.com/piszkavas

 piszkavasmedia.blog.hu
 youtube.com/channel/UC6b6xdrBCQ9duXz5cw5QyAg
✒️ piszkavasmedia@gmail.com

Címkék: szombathely, hód, perint
süti beállítások módosítása