Idén még el kell végeznünk a szokásos rituálét: hivatalosan most vasárnap hajnalban, éjjel 2-kor 3-ra kell „áttekerni” az órát, akkor kezdődik ugyanis a nyári időszámítás.
Az óraátállítás atyjának Benjamin Franklint, amerikai feltalálót és politikust tekintik. Ő volt az első, aki 1784-ben a Journal de Paris című lapban írt szatirikus esszében azt javasolta a franciáknak: kezdjék korábban a napjaikat, hogy spórolni tudjanak a gyertyával. Maga az óraátállítás először 1916-ban jelent meg az akkori Németországban és az Osztrák-Magyar Monarchiában, amit főként energiatakarékossági okokkal magyaráztak. A téli úgymond az „eredeti” időszámítás, ehhez képest eltolva vezették be a nyárit, így a világosság idejére helyezve át a tevékenységeket, hogy csökkentsék a mesterséges világítás költségeit. Még ugyanabban az évben „csatlakozott hozzájuk” a Brit Birodalom és Franciaország is. Ugyanakkor több országban - mivel semmi gyakorlati hasznát nem látták - hamar ki is kopott a furcsa szokás. Legközelebb csak az 1970-es években, a kőolajválság idején lett megint népszerű az állítgatás.
1998-ban aztán mind a nyári, mind a téli időszámítás összehangolták az Európai Unión belül.
Azóta számos mozgalom alakult világszerte, hogy bírálják az óraátállítást a kedvezőtlen élettani hatásai miatt. Többek között kiderült, hogy az új technológiáknak köszönhetően szinte semmi energia-megtakarítást nem lehet kimutatni, ellenben megzavarja az ember biológiai ritmusát. Sőt, elsőre furának tűnhet, de a környezetre is káros lehet, ugyanis a nyári időszámítás alatt a csúcsforgalom ideje egybeesik a legerősebb napsütés óráival, ami erősíti a környezetszennyezés hatását.
Az Európán kívüli világban egyébként jelenleg Kanada, az Egyesült Államok - néhány tagállam kivételével -, valamint Mexikó, Jordánia, Új-Zéland, Libanon, Izrael és Kuba alkalmazza az óraátállítást. Viszont Marokkó kivételével ismeretlen Afrikában, valamint a Közel-Keletet leszámítva Ázsiában is.
Japánban az amerikai megszállók 1948-ban bevezették az óraállítást, de a függetlenségét visszanyerő ország 1952-ben gyorsan meg is szüntette. Kínában 1986-ban tettek egy kísérletet a bevezetésre, de mivel nem mutatták ki hasznosságát, így 1991 óta ismét csak egy időszámítás van az országban.
Oroszországban 2011-ben döntöttek úgy, hogy megvédik az oroszokat az óraátállítás káros hatásaitól, és a moszkvai idő szerint állandósították a nyári időszámítást; majd lakossági tiltakozások miatt áttértek a téli időszámításhoz.
Az óraállítgatás persze Európából is kezd kikopni. Eltörlésének egyre több akadálya látszik elhárulni: nálunk március 26-án született konszenzus az Európai Parlamentben:
• Az uniós tagállamok, amelyek a nyári időszámítás szerint szeretnék mérni az időt, legutoljára 2021. március utolsó vasárnapján válthatnak nyári időszámításra.
• A téli időszámítást választó országok utolsó váltása a téli időszámításra 2021. október utolsó vasárnapján történhet meg.
• Az uniós tagállamok maguk dönthetik el, melyik időzónába kívánnak tartozni.
Ez a döntés azonban még nem végleges: az EP-nek a tagállami kormányokat tömörítő uniós testülettel, az EU Tanácsával is meg kell állapodnia. Ez őszre várható.
Az EP képviselők ugyanakkor egyeztetésre kérik a tagállamokat annak érdekében, hogy az egységes piac működését ne forgassa fel az, hogy egyes országok a téli, míg mások a nyári időszámítás mellett döntenek, a térképre ránézve akár össze-vissza.
És mi a helyzet a magyarokkal? A Publicus Intézet novemberben készült közvélemény-kutatása szerint a magyar lakosság háromnegyede szerint jobb lenne, ha nem állítgatnánk az órákat. Ezen felül pedig a kétharmaduk arra szavazna, hogy a nyári időszámítást kellene megtartani, mert este „tovább van világos”. Mivel az eredeti időszámítás a téli, ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy Magyarország - a mostani rendszer szerint - a Közép-európai idő helyett a Kelet-európai időzónához, azaz Finnországhoz, Észtországhoz, Lettországhoz, Litvániához, Ukrajnához, Romániához, Moldovához, Bulgáriához és Görögországhoz csatlakozna e téren. Ha itthon is minden szinten átmegy a terv, akkor erre legkorábban két év múlva kerülhet sor.
fotó: Wikipedia
