Magyar Tudományos Akadémia - a magyar tudományos élet központja

Emlékeztek még azokra a tanórákra, talán általános iskolai korból, amikor arról beszélt a tanár, mennyi klassz dolgot találtak fel magyar tudósaink? És mennyire lehangoló volt azt megtudni, hogy ezeket mind külföldön tudták csak kitalálni, mert itthon egyszerűen nem voltak hozzá megfelelő körülmények?

És emlékeztek-e azokra a történelemórákra, mikor azt tanították, hogy Széchenyi István a saját vagyonát ajánlja fel arra, hogy a tudományt itthon is megbecsüljék? 

A magyarság egyik legnagyobb erényét, a tudomány iránti kíváncsiságot próbálja meg most szétverni a Fidesz azzal, hogy saját irányítása alá szeretné vonni a tudományos életet. „Majd mi megmondjuk, mit kutathattok!” Nonszensz, ugye? 

A napokban emiatt rengeteg médium foglalkozik az MTA-val, amit a kormánypárt készül kézi irányítás alá venni. De mi is az az „MTA”? 

Ez a Magyar Tudományos Akadémia rövidítése. Ők egy olyan csoport, akiknek fő feladata a tudomány művelése, a tudomány eredményeinek terjesztése, a kutatások támogatása, és a magyar tudomány képviselete.

Hallottál már Széchenyiről? 

Egy magyar tudományos társaság alapításának gondolata már az 1700-as években felmerült. De egészen 1825-ig kellett várni, hogy komoly politikai szándék is az ügy mögé álljon. A pozsonyi országgyűlésen Felsőbüki Nagy Pál különösen gyújtó hatású beszédet mondott, amelyben hevesen kikelt azon elkorcsosodó főurak ellen, akik elhanyagolják nemzetünk és nyelvünk érdekeit.

Ezután tette meg gróf Széchenyi István a mára legendássá érett kijelentését, mely szerint összes birtoka egyévi jövedelmét a tudományos intézet felállításának szenteli. Ugye, hogy napjainkban -  sajnos - ilyenre még gondolni sem tudunk? Persze ekkor a társaság létrehozását más főnemesek is jelentős összegekkel támogatták, sőt, volt, aki még jelentősebb összeggel is mint Széchenyi. 

1827-ben aztán a munkálatok - nem kis részben József nádor kitartó lobbi munkájának köszönhetően - a királyi szentesítést is elnyerték, az alapítást pedig törvénybe iktatták.

Tényleges működését 1830-ban kezdhette meg Magyar Tudós Társaság néven, miután az uralkodó elfogadta az alapszabályokat. Az Akadémia az 1870-es évektől az ország tudományos életének központja lett.

Napjainkban 11 tudományos osztálya működik:

1. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya

2. Filozófiai és Történettudományok Osztálya

3. Matematikai Tudományok Osztálya

4. Agrártudományok Osztálya

5. Orvosi Tudományok Osztálya

6. Műszaki Tudományok Osztálya

7. Kémiai Tudományok Osztálya

8. Biológiai Tudományok Osztálya

9. Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya

10. Földtudományok Osztálya

11. Fizikai Tudományok Osztálya

Kis ország vagyunk, és sportolóink mellett egyedül a magyar furfangra, a tudományok művelőire lehetünk csak büszkék.

Nem szabadna hagyni, hogy egy aktuális politikai vezetés a propaganda eszközeivel átvegye az irányítást a magyar szellemi élet felett.

Még akkor sem, ha közben azt hangoztatják: „De a Gyurcsány is lopott!” Még ha ennek semmi köze sincs ehhez a témához. 

fotó: wikipedia.org