Ma van a Hold napja

"Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek."

Mondta pontosan 50 éve Neil Armstrong, aki az Egyesült Államok űrprogramja, az Apollo-program keretében az Apollo–11 segítségével és társával Edwin Aldrinnal 1969-ben ezen a napon a Holdra lépett.

Az Apollo-11 az Apollo-program ötödik űrutazókkal végrehajtott repülése volt. Ez jelentette az első kísérletet a holdra szállásra, amely egyben az első sikeres holdra lépés is lett.
A sima leszállást követően Amstrong és Aldrin 2 és fél órás holdsétát is tett, amelyen több, mint 20 kg holdkőzet- és holdpormintát is begyűjtöttek. A séta azért nem lehetett hosszabb, mert a NASA szakembereinek akkor még fogalmuk sem volt, hogy a szkafanderek mennyi ideig tudnak ellenállni az extrém (éjszaka akár mínusz 180, nappal pedig 140 °C között ingadozó) hőmérsékletnek.
Az expedíció harmadik tagja egyébként Michael Collins volt, aki Hold körüli pályán keringett a parancsnoki űrhajóval.

A sikeres holdra szállás az emberiség legnagyszerűbb tudományos eredményei közé sorolt, máig ható teljesítmény, emellett a hidegháborús katonai szembenállás idején az egész emberiség eggyé válását elősegítő szimbolikus esemény is volt. Becslések szerint 500-600 millió ember nézte a tévé-képernyőkön keresztül élőben a holdra szállást; az arányosítás miatt érdemes megemlíteni, hogy a mostani 7,5 milliárd emberrel szemben akkoriban „csupán” 3,6 milliárdan laktak a Földön.

Az Apollo 11 pontos leszállási helyét a Hold térképek Statio Tranquillitatis, azaz „Nyugalom Bázis” néven jelölik. Ilyenformán egyedi módon a Holdon hátrahagyott tárgyak a felszíni képződményekre jellemző megjelölést kaptak, mintegy megőrizve a nagy tett emlékét.

Más égitestre azóta sem jutott el ember.

--

Tetszik, amit csinálunk? Lájkolj, olvass, iratkozz fel!