O1G - Avagy miért demonstrálnak mostanában olyan sokan

Az elmúlt napokban, hónapban országosan több százezer ember vonult utcára. Itt Vas megyében is több, mint ezren mentek el a szombathelyi tüntetésre. Mégis, sokan nem tudják, miért is tiltakoznak annyian a hidegben: mi most a Momentum által írt, és a demonstráció alapját jelentő 5 pontot igyekszünk egyszerűen, közérthetően elmagyarázni.

1. A rabszolgatörvény azonnali visszavonása

A Fidesz 2010-es kormányzása óta gyakorlattá vált, hogy a kormánynak fontos törvényeket – köztük a rabszolgatörvényt is – egyéni képviselők nyújtják be, így elkerülve a szakmai egyeztetéseket. Pedig ez a parlamentáris demokrácia lényege: ettől lesznek a nagy többség számára elfogadhatók a törvények. A rabszolgatörvényről viszont így valamennyi (szak)szervezet már úgy nyilatkozott: velük nem egyeztetett senki.

December 12-én botrányos körülmények között (például a képviselők szavazását igazoló mágneskártyák használata nélkül) az országgyűlés megszavazta a Fidesz módosító javaslatát, mely szerint a munkaadók már 400 óra pluszmunkát is kérhetnek évente a dolgozóktól, ráadásul ezt nem is kell a következő bérrel kifizetni, elég 3 éven belül ezt megtenni.

A tüntetések és a dolgozók országos összefogása ellenére a törvénymódosítást Áder János köztársasági elnök december 20-án, valós kritika nélkül, egy az egyben alá is írta.

2. Kevesebb rendőri túlórát!

 

A kormánymédia érthető okokból ezt nem szajkózza, de idén soha nem látott leszerelési hullám kezdődött a rendőrségnél: ez pedig nagyban összefügg azzal, hogy rendőröknek a „sima” dolgozókkal szemben sokszoros a „bent ragadt” túlórájuk. A rekordot a Készenléti Rendőrség munkatársai tartják, ahol a tavalyi év során nem volt ritka az 1000 (ezer!) túlóra, de voltak olyanok is, akik megugrották az 1200 túlórát. Megyei főkapitányságokról és városi kapitányságokról is érkeztek 600-700 túlóráról szóló beszámolók. Ez kb. annyi, hogy átlagosan egész éven át heti 5 napon nem a szokásos 8, hanem 12 órát kell dolgozni az állomány tagjainak.

3. Független bíróságokat!

 

A mindenkori leírás szerint a bíróságok az igazságszolgáltatást gyakorló, más hatalmi ágaktól független, politikailag és világnézetileg semleges, önálló hatóságok. A bírák függetlenek, ítélkezésükben semmilyen módon nem befolyásolhatóak, politikai tevékenységet nem folytathatnak. Bizonyos eseteket kivéve a tárgyalások nyilvánosak, azokon bárki részt vehet.

De 2020-től a fentebbi leírás értelmét veszti: ugyanis ettől a dátumtól új bíróságokat állít fel a Fidesz olyan bírókkal, akik teljes egészében a kormánytól, ezen belül is az igazságügy-minisztertől függnek majd.
Ezzel pedig megszűnik a magyar államigazgatás bírói ellenőrzése: ha valakinek gondja van a kormány által irányított szervek valamilyen döntésével, a jövőben csak olyan bíróságnál keresheti az igazát, amik szintén a kormány befolyása alatt állnak...

A törvény minden magyar ember életét befolyásolja majd: mindenki fizet adót, autót vagy lakást veszünk, vagy éppen eladunk, rendőrségi bírságot fizetünk stb. Ezekben az ügyekben, valamint a sztrájkok, tüntetések, de a választásokkal és a közbeszerzésekkel kapcsolatos problémákról is a Fidesz különbíróságai döntenek majd.

4. Európai Ügyészséget!

 

Mindannyiunk érdeke, hogy a kapott EU-s pénzekből minél kevesebbet tudjanak ellopni. Vagyis ezt gondolná az ember, de nyilván van olyan, akinek nem érdeke a szigorúbb ellenőrzés.
Az Európai Ügyészség feladata az EU költségvetéssel szemben elkövetett csalásokkal és más az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel (például a határokon átnyúló ÁFA csalások kapcsolatos) nyomozás és vádemelés. Magyarán az Európai Ügyészség nyomozhat minden olyan ügyben, ahol felmerül, hogy lopják az EU-s támogatásokat. A nyomozás és vádemelés után viszont a tagállamok saját bíróságai végzik a további munkát.

Ehhez a szervezethez - mivel „saját érdekei ellen van” - jelenleg nem kíván csatlakozni a Fidesz vezette magyar kormány.

5. Független közmédiát!

 

A közmédia feladata – ahogy a nevében is szerepel – a közcélú, hiteles, tényeken alapuló és kiegyensúlyozott (ellenvéleményt is megjelenítő) tájékoztatás minden állampolgár számára.

Az elmúlt években viszont a közszolgálati médiaszolgáltatás Magyarországon egyre átláthatatlanabbul működik. A Fidesz vezette kormány a saját elképzeléseire szabta át a „hivatalos”, magyar csatornákat: így ott már csak a saját világnézetük jelenhet meg, az ország felét képező ellenzéké (noha adót persze mindenkit fizet) nem. Évente közel 100 ezer millió forintot költünk rá, ennek ellenére mára már semmilyen társadalmi kontroll nincs a működése felett.
Remek, bár szomorú szimbolika, hogy jelenleg a közmédia irányítását „hírhamisító Papp Dániel”-re bízták.

Fotó: Tóth Attila, Szombathely