A Nagy Kaland - Az érettségi vizsga

Talán mindenkinek van olyan ismerőse, családtagja, aki a napokban érettségi vizsgát, vagy régiesen maturát tesz.
Az érettségi történetét három funkció közötti hangsúlyeltolódás, és ezek körüli vita szokta kíséri, ugyanis:
- ez egy tanulmányi jellegű záróvizsga,
- állás vagy társadalmi pozíció betöltéséhez szükséges képesítő, minősítő vizsga,
- illetve egyben felvételi jellegű vizsga is.
Az érettségit először 1788-ban, Poroszországban vezették be, hogy ezzel korlátozzák az egyetemre jelentkezők számát. Franciaországban 1808-ban, Angliában pedig 1838-ban kezdték átvenni. Magyarországon 1851 óta rendeznek érettségi vizsgát, kezdetben a forradalmak utáni központosítás és németesítés jegyében terjesztették ki ránk. Ehhez amúgy a tanügyi vezetés még egy porosz pedagógust, Hermann Bonitzot is Bécsbe hívott segítségül.
A rendelet bevallott célja a továbbtanulásra való alkalmasság vizsgálata volt, de Magyarországon általános tiltakozást váltott ki, mert a németesítés és az állami beavatkozás eszközét látták benne - különösen felemelte a szavát a református egyház, mint nagy iskolafenntartó. Ennek ellenére fenntartótól függetlenül kötelezővé tették a gimnáziumokban az érettségit, és szeptemberben megtartották az első vizsgákat is.
De kezdetben nem mindenki vághatott neki a vizsgának. A lányok számára több lépcsőben vált elérhetővé az érettségi; először a kereskedelmi iskolákban, majd 1895-től a fiúgimnáziumokban tett magánérettségiként (ezzel vált lehetővé, hogy ők is jelentkezhessenek az orvosi és a bölcsészkarokra); végül 1915-ben engedélyezték, hogy ahol nincs leánygimnázium, ott a lányok is nyilvános tanulóként beiratkozhassanak a fiúgimnáziumokba - igaz, az osztályteremben még drákói rendszabályokkal különítették el őket a fiúktól.
Az első világégés után, 1919-ben a Tanácsköztársaság aztán eltörölte az érettségit, de ez csak rövid közjáték volt, és a Tanácsköztársaság bukása után természetesen ez a rendelkezés is hatályát vesztette.
Jelentős változás történt 1924-ben, amikortól bármely középiskola érettségije bármely egyetemen vagy főiskolán való továbbtanulásra jogosított, így megszűnt az iskolatípusok megkülönböztetése. A második világháborút követően aztán bevezették a felsőoktatási felvételi vizsgát, ami az érettségi vizsgából inkább záróvizsgát tett, és a presztízse csökkenni is kezdett.
A hetvenes években újabb rövid életű, a szakmai tiltakozáson elbukott próbálkozások történtek: az osztályzatokat egy időben eltörölték, és helyette a „dicsérettel megfelelt” / „megfelelt” / „nem felelt meg” értékelést vezették be, de 1978-79-ben még a történelem-érettségit is megszüntették.
Még a rendszerváltás előtt bevezették az összevont érettségi-felvételit is; ez ugyan növelte az érettségire készülés jelentőségét, de mellékhatásként a fizetős előkészítő tanfolyamok piacát is erősítette. 1993-tól elvileg már az érettségi jogosított a továbbtanulásra, de a felsőoktatási intézmények átmeneti jelleggel további feltételekhez köthették a felvételt – gyakorlatilag tehát megmaradt a felvételi, és az egyedi követelmények miatt tovább virágzott az előkészítő tanfolyamok piaca.
A Nemzeti Alaptanterv 1995-ös bevezetése után kezdtek dolgozni a kétszintű érettségi koncepcióján, amely 2005 óta működik hazánkban; ez hosszú idő óta a legjelentősebb változás, mivel ezzel újból eltörölték a felvételit s az érettségit állították helyébe, de persze a szakmai viták azóta is tartanak, és évről-évre előjönnek új ötletek.
Mi pedig ezúton kívánunk minden érettségizőnek kitartást! Ne aggódjatok, a Piszkavas készítői is ugyanúgy átestek ezen, és visszagondolva valóban "csak egy nagy kaland"! :)
fotó: felvidek.ma
---
Tetszik, amit csinálunk? Lájkolj, olvass, iratkozz fel!
facebook.com/piszkavas
piszkavasmedia.blog.hu
youtube.com/channel/UC6b6xdrBCQ9duXz5cw5QyAg
piszkavasmedia@gmail.com