Savaria, a kétezer éves város

2018. október 22. 16:27 - Lancelot0

A mai Szombathely területét már az ősidőkben is különböző népcsoportok lakták. A közbeszédben „barbárnak” tartott lakosoknak aztán a Római Birodalom hozta el a modern felfogás szerinti civilizációt. A város, ami a Borostyánkőút miatt kezdetben csak kocsi- és lóváltó helyként működött, a katonák és kereskedők növekvő letelepedési kedve miatt szép gyarapodásnak indult. Igazi várossá 43-ban vált, akkor Claudius római császár „colonia” rangra emelte

Savaria kulturális arculata az Észak-itáliai városokhoz hasonlított, ekkor lakói főként milánói, faenzai, veronai, aquileiai veteránokból, kereskedő-iparosokból állt, de a birodalom más tartományaiból is érkeztek emberek, például Dalmációból. Kevesen tudják, de a városban a II. századtól szíriai származású, leszerelt katonák és kereskedők is letelepedtek. Érdekesség, hogy a környékbeli, tulajdonképpen bennszülött lakosság sohasem tudott különösebb szerephez jutni településen; csupán felső rétegei tudtak valamennyire asszimilálódni, amikor római polgárnőket vettek feleségül.

Savaria lakói a római polgárok teljes körű jogait élvezték, a város fokozatos virágzása az egész környék fejlődésére jótékonyan hatott. Nerva római császár például fel is mentette a polgárokat az adózás alól, Traianus pedig lándzsás légiót alapított az itteniekből. A virágkorát a Flavius-dinasztia uralkodásától számíthatjuk. Akkoriban itt állt az „ara Augustorum provinciae Pannoniae”, azaz a császárok kultuszának pannóniai oltára is, ami a tartományi gyűlések színhelye volt. Később Domitianus császár uralma alatt, 82-ben megkezdődött egy monumentális templom építése is; sajnos az épületből csak Jupiter, Minerva és Juno istenségek szobrai maradtak fent. A város Felső-Pannónia vallási központja lett, és palotája, fürdője, amfiteátruma is épült.

Az idők folyamán a lakosság cserélődött, balkáni és keletről jött emberek érkeztek Pannóniába, az új lakosok között pedig egyre több volt a keresztény. Itt született az ókori Európa egyik nagy szentje, Szent Márton, aki később a galliai Tours püspöke lett.

Diocletianus császár uralkodása alatt átszervezte a provincia közigazgatását, és Savariát Pannonia Prima tartomány fővárosává tette. Ez az időszak a város ókori virágzásának tetőpontja, népessége jelentősen megnőtt, hivatali épületek, közfürdők, színházak, templomok, bazilikák épültek.

Valentinianus császár halála után 377-ben a "barbárok" kezdték elözönleni Pannóniát, és Macrinus, a tartomány prefektusa saját seregének feláldozásával sem tudta megakadályozni a hunok és a velük szövetséges népek hódítását; bár a falakkal körülkerített város meglepően sokáig ellenállt a népvándorlás özönének. A várost a hagyomány szerint csak maga Attila, a hun király tudta elfoglalni 441-445 között. Mintha a hunok pusztítása nem lett volna elég, egy 456-ban bekövetkezett földrengés további károkat okozott a városban, így lakói Itáliába menekültek, helyükre pedig keleti gótok, majd longobárdok érkeztek. Savaria, mint településnév utoljára 805-ben tűnik fel.

A középkor hajnalán kezdetben avarok, majd szlávok költöztek a teleülésre, és egy rövid morva uralom után 900 körül a várost elfoglalták a magyarok. Szombathely a modern felfogás szerinti városi rangot 1407-ben kapta meg. De ez már egy másik történet…

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://piszkavasmedia.blog.hu/api/trackback/id/tr5014316333

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.